Olcsvaapáti község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 335 fő
Terület: 11 km²
Népsűrűség: 30,45 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkság-on található 49 kistelepülés egyike, amely a Fehérgyarmati kistérséget alkotja. A Szamos jobb partján a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek.

Története

Olcsva és Apáti a XVI. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, s kezdték Olcsvaapáti néven nevezni.

Olcsva

Olcsva neve az oklevelekben 1372-ben tűnik fel először.

1396-ban az Ónodi Czudar-ok birtoka, kik részüket a Kaplyon családbelieknek engedik át.

1403-ban az Anthimi család kapta meg.

1459-ben Szentpéterszegi Angelo szerzi meg zálogba.

1462től a Károlyi család tagjainak is van benne részbirtoka.

1462 után sorsa a szomszédos Apátiéval megegyezik.

Apáti

Olcsva határában a XIII. század-ban egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg.

Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a XVI. század-ig külön élt.

1573-ban a szomszédos Olcsva után Olcsvaapáti a neve.

A XIV. század-tól a XIX. század-ig Apáti a Károlyi család birtoka volt.

Nevezetességei

Református templom
Túr, Tisza és Szamos folyók

Következő községek

További községek